Természetes vitaminforrásaink, 6. rész

Természetes vitaminforrásaink, 6. rész


Sorozatomban azt a 13 vitamint ismertetem, amelyet a tudomány is számon tart, és amik nélkülözhetetlenek az egészséges emberi szervezet számára. A most következő részekben megismerkedünk a B-vitaminok mindegyikével, kezdve a B1-vitaminnal.

De előtte egy lényeges információ: B-komplexnek nevezzük a teljes B-vitamin-csoportot, amelybe az összes B-vitamin-módosulat beletartozik. A szervezetnek mindegyik B-vitaminra szüksége van, az egyik nem helyettesíti a másikat.

A „B” betű utáni, alsó indexben lévő számok kialakulása:

Az elsőnek felfedezett vitamint „A”-nak nevezték, majd a következőnek a „B-vitamin” nevet adták. Ezután a riboflavint fedezték fel, így az addigi „B-vitamin” nevet megváltoztatták „B1”-re, és a riboflavin lett a „B2”. 1926-ban a rendszer bonyolultabbá vált, mert rájöttek, hogy a B1 az valójában két vitamin, tiamin és niacin. A tiamin megtartotta a B1 nevet, a B2 már foglalt volt, így a niacin neve B3 lett. Ahogy a vitaminok kutatása folytatódott, a tudósok több anyagról azt gondolták, hogy egy újabb B-vitaminról van szó. Némelyikről kiderült, hogy megegyezik egy már meglévő vitaminnal, míg másokról kiderült, hogy nem is vitaminok. Utóbbiak a fantomnevekkel rendelkezők, a listából hiányzó sorszámú „vitaminok”, amikről ma már tudjuk, hogy nem vitaminok (B4, B8, B10, B11). A szakemberek az egyértelműség érdekében előnyben részesítik az egyedi nevek használatát.



A B1-vitamin vagy B1-vitamin, más néven tiamin: színtelen, vízben jól oldódó, hőre érzékeny, kristályos vegyület. Jellegzetes, csípős illata van. Jelentős szerepe van a szénhidrát-anyagcserében, miután a piros szőlősav dekarboxilezését végző enzim koenzimje, energiát generál, segíti a szénhidrátok elégetését, valamint létfontosságú szerepet tölt be az idegrendszer, az izmok és a szív normális működésében. Neve a „kén” jelentésű görög thio- előtagot tartalmazza, mert a bonyolult molekulában egy kénatom is található. Az állatok és az ember szervezete nem tudja előállítani, a növények igen.

 

A B1-vitamin felfedezésének története

A 19. században a betegséget fertőző eredetűnek gondolták, mert a gyarmatokon tömegesen jelentkezett. A tünetek előterében a perifériás idegek gyulladása áll, amely izomsorvadáshoz és bénuláshoz vezet.

Christiaan Eijkmann holland katonaorvos Indonéziában felfigyelt arra, hogy a katonai kórház udvarán tartott tyúkok, amelyek a száraz beri-berihez hasonló tüneteket mutattak, egyik napról a másikra meggyógyultak. Az ok után kutatva kiderítette, hogy a tyúkok táplálkozását megváltoztatták. Addig a foglyok által is fogyasztott hántolt rizst ették, gyógyulásukat az idézte elő, hogy takarékossági okokból az olcsóbb hántolatlan, barna rizst kapták. Jávai börtönökben az 1890-es években Adolphe Vorderman (Eijkman barátja) észrevette, hogy a beri-beri előfordulása összefüggésben van a fehér, hántolt rizs fogyasztásával, míg a barna, hántolatlan rizs fogyasztása esetén a betegség nem jelentkezik. Eijkmann kísérletet végzett feltevése igazolására, és bebizonyította, hogy a rizs héjában levő anyag hiánya a felelős a beri-beri kialakulásáért. Ezt az anyagot ellenméregnek gondolta. Eijkmann 30 évvel később Nobel-díjat kapott, amikor Funk felfedezése nyomán a B1-vitamin fogalmát megismerte a világ.

A tiamin volt az első B-vitamin, amelyet a tudósok felfedeztek. Ez az oka annak, hogy a neve az 1-es számot hordozza.

 

Miért nélkülözhetetlen a B1-vitamin?

A tiamin, vagy B1-vitamin, vagy aneurin a szénhidrátok, zsírok és alkoholok lebontásához és átalakításához, valamint a szívizom és idegsejtek megfelelő működéséhez szükséges anti-polineuritiszes vitamin. Hiánya a piroszőlősav felszaporodását okozza a vérben és a központi idegrendszerben. Ennek következtében szívgyengeség léphet fel, valamint az agysejtek csökkent oxidációja miatt ideggyengeség (neuraszténia) jelentkezhet. Súlyos esetben a Wernicke-Korszakov-szindróma, vagy a beri-beri (B1-vitamin hiánybetegség) kialakulása következik be. (A beri-beri fájdalmas izomgörcsökkel járó, akár halálos kimenetelű betegség.) Mindezek eredménye étvágytalanság, fáradtság, gyengeség, depresszió, valamint egyes bélrendszeri problémák.



 

Mennyi B1-vitaminra van szükségünk naponta?

A tiaminszükséglet a szénhidrátbevitellel függ össze, a gyakorlatban az energiabevitellel számolnak. Nagyobb szénhidrátfelvételhez nagyobb vitaminbevitelnek kellene társulnia. Felnőttek számára 0,125/1000 kJ tiamin bevitele ajánlott, ami legalább 1 mg tiamint jelent naponta. Az idős embereknél a rosszabb tiamin felhasználás miatt 1 mg/nap bevitel javasolt még akkor is, ha energia bevitelük kisebb, mint 8 MJ/nap. A rendszeres alkoholfogyasztás nagymértékben növeli a B1-vitamin szükségletet.

 

Életkorunktól is függ, mennyi B1-vitaminra van szükségünk naponta (a számolás mikrogrammban történik):

  • Féléves kor alatt: 0,3 μg /nap
  • 7.12 hónapos korban: 0,5 μg /nap
  • 1-3 éves korban: 0,7 μg /nap
  • 4-6 éves korban:  0,9 μg /nap
  • 7-10 éves korban:  1,2 μg /nap
  • 11-30 éves korban: 1,3  μg /nap (lányoknál, nőknél), 1,4 μg /nap (fiúknál, férfiaknál)
  • 31-60 éves korban:  nőknek: 1,2 μg /nap, férfiaknak: 1,3 μg /nap
  • 60 év felett:  nőknek: 1,1 μg /nap, férfiaknak: 1,3 μg /nap
  • Várandósság (nőknek): 1,5 μg /nap
  • Szoptatás ideje alatt: 1,6 μg /nap
  • Menopauza után (nőknek): 1,2 μg /nap
  • Nehéz fizikai munka esetén férfiaknak: 2 μg /nap
  • Stressz esetén: 1,4 μg /nap
  • Dohányzóknak: 1,4 μg /nap
  • Alkoholt fogyasztóknak: 1,8 μg /nap

 

 

Túladagolni akkor tudjuk a B1-vitamint, ha rendszeresen 3 g/nap feletti adagot fogyasztunk, ez a mennyiség mérgezési tüneteket válthat ki, mivel ez az ajánlott napi adag 2000-szerese. A tünetek lehetnek: fejfájás, ingerlékenység, álmatlanság, gyengeség, sűrű szívdobogás, viszketés. Gyakori nagy adagok bevétele allergiás reakciókat is kiválthat.

 

Honnan szerezd be a napi B1-VITAMIN szükségletedet, ha vegetáriánus vagy?

Az emberi szervezet számára a legjobb B1-vitamin-forrás a gabonafélék héja, az élesztő, a teljes kiőrlésű gabonafélék, és a belőlük készült péksütemények, a hüvelyesek (bab, borsó, lencse), a dió- és mogyorófélék. A spárga szintén kiváló B1-vitaminforrás. Néhány élelmiszerben olyan anyagokat találunk, amely a tiamin szükségletet növeli, ilyenek a gombák, kelbimbó, feketeribizli.

 

 

A B1-vitamin (tiamin formában) jellemző mennyisége 100 g élelmiszerben (mikrogrammban – μg – számítva):

  • gabonafélék, hüvelyesek és őrleményeik, kenyerek, péksütemények, száraztészták: 30-800 μg
  • zöldség, gyümölcs: 15-300 μg
  • dió, olajos magvak: 100-2020 μg (felső érték a napraforgó)
  • vaj, margarinféleségek, olaj: 0-30 μg
  • tej: 50-180 μg
  • tojás: 50-150 μg

 

A B1-vitamin kedvező élettani hatásai    

A szervezetnek mindenfajta vitaminra szüksége van ahhoz, hogy megfelelően működjön. A tiaminként is ismert B1 az egészséget támogatja, és segít a szervezetnek az ételt energiává alakítani. A tiamin nélkülözhetetlen vitamin, amelyre a test minden szövetének szüksége van a megfelelő működéshez.




Gyakran nevezik agyserkentő vitaminnak is, hiszen kedvező a hatása az idegrendszerre és a szellemi teljesítményre. De ennél sokkal több egészségügyi előnye van, nézzük is ezeket:


1. Fokozhatja az energiatermelést

A testben az energiaforrás a cukor, és a test sejtjei ettől függenek. Amikor oxigént használunk a cukor hasznosítható energiává alakítására, az energiatermelés folyamatát aerob energiatermelésnek nevezzük. (Oxigén jelenlétében a szénhidrátokat és zsírokat is képes felhasználni a testünk az energiatermeléshez.) Ez a folyamat nem mehet végbe anélkül, hogy megfelelő B1-vitaminhoz jutna a szervezetünk, mivel a B1 a piruvát-dehidrogenáz nevű enzimrendszer része, amely lehetővé teszi az oxigén számára a cukor feldolgozását. Amikor a cukor B1-vitaminnal keveredik, a szervezet számára felhasználható energiává válik. A B1-vitamin úgy gyorsítja fel a folyamatot, hogy közben támogatja a többi enzimet. Amikor a B1-vitamin energiatermelő képességében működik, általában TDP vagy tiamin-difoszfát formájában található meg. A B1-vitamin további formái a TPP (tiamin-pirofoszfát) és a TMP (tiamin-monofoszfát), amelyek szintén fontos szerepet játszanak az energiatermelésben.

A tiamin egyébként nagyon hasznos a cukorbetegek számára, még korábban a Warwicki Egyetem kutatói a Diabetologia elnevezésű folyóiratban tették közzé ezzel kapcsolatos eredményeiket. Hiszen a szervezetben található B1-vitamin mennyiségét csökkenti a koffein, a dohányzás, illetve más élvezeti cikkek használata, ezen kívül az olyan napi problémák, mint a stressz, vagy a túlterheltség. A kutatások viszont azt igazolják, hogyha az étrend tartalmaz elég B1-vitamint, akkor azzal növelhető az inzulintermelés, ha pedig nagy mennyiségben fogyasztunk ilyen vitamint, akkor az segíti a savtúltengés és a diabetikus neuritis kezelését is. A B1-vitamin egyébként a cukorbetegeknél is csökkenti a magas vérnyomást és a szívkomplikációk esélyét.

                                 

2. Csökkentheti a szepszis (vérmérgezés) hatását

Egy fertőzésre adott súlyos válaszként létrejövő szepszis akár végzetessé is válhat, ha nem kapunk azonnali orvosi ellátást. Viszont az is problémát jelenthet, ha szervezetünk B1-vitamin szintje alacsony. A C-vitamin mellett ugyanis a tiamin az, amely csökkentheti a vérmérgezés negatív hatásait. Ráadásul a fertőzés következményeként veseelégtelenségre is számíthatunk, de a B1-vitamin ennek kockázatát is csökkenti.

 

3. Támogathatja az idegrendszert

A B1-vitamin kulcsszerephez jut az idegrendszerünk támogatásában, hiszen lehetővé teszi a legtöbb ideget körülvevő zsírszerű bevonatok, úgynevezett mielinhüvelyek egészséges kialakulását. A vitamin hiányában ezek a bevonatok károsodhatnak, és így fájdalom, szúró érzés és idegzsibbadás tünetei lépnek fel, amelyek egyértelműen B-vitamin-hiány következményei. A B1-vitaminnak már egy kis mennyisége is segít abban, hogy csökkentse a fájdalmakat, és így kevesebb szükségünk lesz fájdalomcsillapító tablettákra.

Egy másik lényeges tulajdonság, hogy a tiamin állítja elő az acetilkolin nevezetű molekulát, amely segít a szervezetnek megfelelően működtetni az idegrendszerünket. Ezt a neurotranszmitternek nevezett molekulát az idegrendszer az idegek és az izmok közötti üzenetek továbbítására használja. E nélkül például a szív nem működne megfelelően. A B1-vitamin hiánya a nem megfelelő szívműködés egyik vezető oka.

 

4. Segíthet a depresszió kezelésében



Sajnos, a depresszió már népbetegségnek számít, főleg stresszes, rohanó világunknak köszönhetően. Ha azonban az orvos által felírt antidepresszánsokat kiegészítjük egy kis B1-vitaminnal – akár élelmiszer formájában elfogyasztva – akkor az jót tesz, hogy enyhüljenek a depressziós tünetek. Kutatások szerint a depresszió egyes típusai jól kezelhetők tiaminterápiával: napi 400mg dózis segít fenntartani az agyban termelődő neurotranszmitter molekulák egészséges szintjét, például az acetilkolinét. A B1-vitamin hiánya negatív, rossz hangulathoz vezet, így mindenképpen előnyös, ha megfelelő mennyiségben fogyasztjuk.   

 

5. Javíthatja a memóriát

A megfelelő mennyiségű tiamin bevitel a szervezetbe, javítja a koncentrációt és a memóriát is. Rendkívül jól hat az agyműködésre. Olyan gyerekeknek, akik tanulási nehézségekkel küzdenek, szintén segít: egy tanulmány szerint 25 %-kal nő a tanulási képességük azoknak a gyerekeknek, akik korábban problémásak voltak.

Más tanulmányok értelmi fogyatékos gyerekeket vizsgáltak, és kiderült, hogy a nagy dózisú B1-vitaminbevitel segíti a gyerekeket a jobb koncentrációban és a szellemi képességeik hatékonyabb kihasználásában.

Egy kísérletben pedig főiskolai hallgatókat figyeltek meg, akiknek naponta 50 mg tiamint adtak két hónapon keresztül. Ők gyorsabb reakcióidőt értek el a kontrollvizsgálatok során, miközben sokkal világosabban tudtak gondolkodni, és jóval energetikusabbak voltak a kiindulási állapothoz képest.

Egyes esetekben súlyos viselkedési problémák kezelésében is hatékony szerepet játszik a B1-vitamin.

 

                                                                  

Forrás:

wikipedia

healthline.com

webmd.com

medicalnewstoday.com

Tetszett a cikk?

 

Magazin cikkek

Természetes vitaminforrásaink, 14. rész
Egészség, Vitaminok
Honnan szerezd be a napi C-vitamin szükségletedet, ha vegetáriánus vagy? S más érdekességek.
Szuper-egészséges emberek 12 szokása
Egyéb érdekességek, Hasznos
Mit csinálnak másként, mint mi? Mi az a 12 szokás, aminek köszönhetően jobb hangulatba kerülnek? A szuper-egész ...
Egészségjavító diéták
Diéta, Tippek, ötletek
3 speciális diéta, amely a jólétet célozza meg, és pozitív hatással van szervezetünkre.
Finn zöldséges lencseleves
VegaReceptek, Világkonyha
Ha már unod a főzeléket, de lencsét főznél, akkor itt egy jó recept.
Karfiol vadas spagettivel
VegaReceptek, Főételek
A karfiol vadas nagyon könnyen és gyorsan elkészíthető.
Töltsd fel vegetáriánus kalandjaidat, receptjeidet, írásaidat Te is!
Egyéb érdekességek, Információk
Csatlakozz szerkesztő-cikkíró csapatunkhoz egy saját ingyenes magazinnal! Részletek a képre kattintás után.
A mák jótékony hatásai
Egyéb érdekességek, Hasznos
A legenda szerint a mák a görög mitológiában a földtermékenység istennőjének, Démétér-nek a szent növénye ...
Székelykáposzta lencsével
VegaReceptek, Ünnepi receptek
Az előkészítése mindössze 30 percet vesz igénybe, de a főzési ideje ennél jóval hosszabb ideig tart.
A vegetáriánus táplálkozás típusai
Életmód, Vega élet
A vegetáriánusok táplálkozási igényeiket elsősorban növényi eredetű élelmiszerekkel oldják meg.

További magazin cikkek »

 

....