Sorozatomban azt a 13 vitamint ismertetem, amelyet a tudomány is számon tart, és amik nélkülözhetetlenek az egészséges emberi szervezet számára. Mai írásomban a K-vitaminnal fogunk megismerkedni.

A K-vitamin részt vesz a normál véralvadásban és a normál csontozat felépítésében és fenntartásában, emellett szerepe van a szívbetegségek megelőzésében, és más testi folyamatokban is. Hiánya a vér alvadási idejét erősen megnyújtja, ráadásul vérzékenységet és sárgaságot okoz. A K-vitamin a szervezet számára nélkülözhetetlen tápanyagok közé tartozik. A zsírban oldódó vitaminok tagja, ami azt jelenti, hogy a szervezet képes tárolni, de ennek ellenére ez a vitamin mégis gyorsan kiürül a szervezetből, tehát pótolni kell.

A K-vitamin felfedezésének története

A K-vitamin felfedezése Carl Peter Henrik Dam biokémikus nevéhez fűződik, aki az 1929-ben kezdett kísérletei során – tyúkok anyagcseréjét vizsgálta – felfigyelt arra, hogy az egyoldalú táplálkozás mennyire más hatással van az állatok szervezetére. Étrendjükből kivonta a zöld, növényi táplálékot, és arra volt kíváncsi, hogy ez milyen hatással lesz a tyúkokra. Az étrend következtében az állatok testén bőr alatti, izom közti vérzéseket figyelt meg. A tyúkok szervezetének véralvadási képessége csökkent, vérzékenységük megnőtt. Dam először valamiféle vitaminhiányra gyanakodott, ezért sorra próbálta a már ismert vitaminokat, majd arra a következtetésre jutott, hogy C-vitamin-hiány léphetett fel. De amikor a citromlé sem segített a kísérleti állatokon, akkor kénytelen volt tovább keresgélni a megoldást. Amikor Dam változtatott az étrenden, és lucernát, spenótot és káposztát is kaptak a tyúkok, akkor helyreállt a rend és elállt a vérzés. Ez azonban még ismeretlen volt, így az új, felfedezett anyagot, melynek valószínűleg a véralvadásban lehetett szerepe, és amely a megoldást jelentette a problémára, elnevezte K-vitaminnak. Az ötletet a névválasztásra az adta egyébként, hogy egy német tudományos folyóirat beszámolt a felfedezésről, és ott „Koagulationsvitamin” néven írták le. Ebből lett aztán rövidítve K-vitamin. A tyúkokon végzett kísérlet vezetett el tehát az újabb vitamin felfedezéséhez.

Henrik Dam, forrás: wikipedia

1936-ban egy másik tudós, Edward Adalbert Doisy szintén elkezdte vizsgálni a baromfik vérzékenységét. A K-vitamin kémiai szerkezetének felismerését és a szintetikus előállítását neki köszönhetjük. Háromévi munkájába került ez: ennyi idő alatt állapította meg a Dam által feltételezett K-vitamin kémiai szerkezetét, majd sort kerített a szintetikus előállítására is.

A szervezet K-vitamin elraktározása csekély, azonban injekciós kezeléssel a hiányállapot rendezhető. Ma már tudjuk, hogy a K-vitamin a véralvadás több faktorának a képzéséhez szükséges. A plazmában, csontban, izomban és vesében is található olyan fehérje, melynek előállításához K-vitaminra van szüksége szervezetünknek. Tehát a K-vitamin szélesebb körű szerepet játszik, mint azt felfedezésének idején gondolták.

1943-ban a két tudós megosztva kapta meg a „K-vitamin kémiai természetének, szerkezetének és hatásának felfedezéséért” járó Nobel-díjat, de a háború miatt csak egy évvel később vehették át, Stockholmban.

A 20. század elején egy kanadai fogorvos, Dr. Weston Price a K-vitamin egyik típusát fedezte fel, amikor az étrend és a betegségek kapcsolatát vizsgálta. Megállapította, hogy sok azoknak az azonosítatlan tápanyagoknak a száma, amelyek védelmet nyújtanak a fogszuvasodás és a krónikus betegségek ellen. Felfedezését "X-aktivátornak" nevezte el, ma ezt úgy ismerik, hogy K₂-vitamin. Az ezt követő években egyre több tudós csatlakozott a felfedezők sorához, így alakult, hogy a K-vitaminok közé sorolható anyagok egész sorát tárták fel, melyeket "K-családnak" neveztek el.

A K-vitamin típusai     

A K-vitamin több különböző vegyület gyűjtőneve, amelyek mindegyike számos élettani folyamat megfelelő működésében játszik szerepet.

A K-vitamin a természetben két formában található meg:

• K₁-vitamin, amelyet fillokinon néven is ismernek. Ez növényi élelmiszerekben található meg, például zöld leveles zöldségekben.
• K₂-vitamin, amelyet menakinon néven is számon tartanak. Állati eredetű élelmiszerekben és fermentált élelmiszerekben is megtalálható.

A K₁-vitamin közvetlenül a májba jutva, elsősorban a véralvadásért felelős, míg a K₂-vitamint egy bélben található baktérium állítja elő, s aztán az érfalakba, a csontokba és más szövetekbe jutva az anyagcsere egészséges működését és a szív- és érrendszer egészségét biztosítja. A legtöbb ember nem hallott a K₂-vitaminról, mivel kevésbé kapott figyelmet, viszont az egészég megfelelő fenntartásában ez játssza a nagyobb szerepet. Úgy gondolják a kutatók, hogy ez lehet a hiányzó láncszem az étrend és számos krónikus betegség között. Van még a K₃, amely a K-vitamin egy szintetikus formája, de ennek nem ajánlott a bevitele.

A K₂-vitamin további altípusokra osztható. A legfontosabbak közülük az MK₄ és az MK₇. További változatai szintetikusan előállított vitaminhatású vegyületek, amelyek tulajdonképpen vitamin prekurzorok. Ilyen a menadion (K₃), menadiol (K₄) és 2-metil-4-amino-1-hidroxinaftalin (K₅).

Mennyi K-vitaminra van szükségünk naponta?

Az ember K-vitamin-szükségletét a táplálék K₁-vitaminja és a bélbaktériumok által előállított K₂-vitamin kb. fele-fele arányban fedezi. Normális bélflóra és vegyes táplálkozás esetén a szervezet K-vitamin-ellátottsága megfelelő. A K-vitamin 10-70%-a szívódik fel.

A K-vitamin igény teljesen egyénfüggő.

Életkorunktól is függ, mennyi K-vitaminra van szükségünk naponta (a mennyiséget mikrogrammban számoljuk):

• 0-6 hónapos csecsemő: 2 μg /nap
• 7-12 hónapos csecsemő: 2,5 μg /nap
• 1-4 éves korban: 30 μg /nap
• 4-8 éves korban: 55 μg /nap
• 9-13 éves korban: 60 μg /nap
• 14-18 éves fiatalok: 75 μg /nap
• 19 év feletti nők: 90 μg /nap, férfiak: 120 μg /nap
• Várandósság és szoptatás idején (nőknek 19-50 év között): 90 μg /nap
• Várandósság és szoptatás idején (nőknek 19 év alatt): 75 μg /nap

Legfelső biztonságos szintje 1000 μg /nap, ez a maximális mennyiség, amely az összes forrásból származó, napi rendszeres K-vitamin bevitel mellett nem jár az egészségre nézve káros következményekkel. Ha ennél többet fogyasztunk, májkárosodás léphet fel.

Szintetikusan előállított K₃-vitamint (menadion) használnak koponyán belüli és tüdővérzés esetén koraszülötteknél, ilyen esetekben előfordulhat, hogy a túladagolás a máj és az agy mérgezésével jár.

K-vitamin hiányt okozhat a kevés zöldséget tartalmazó étrend, a Crohn-betegség, de más olyan betegségek is, amelyek a tápanyag felszívódását negatívan befolyásolják; bizonyos májbetegségek; antibiotikumok, aszpirin, vagy koleszterin gyógyszerek szedése. Táplálék-kiegészítő sem javaslott.

Honnan szerezd be a napi K-VITAMIN szükségletedet, ha vegetáriánus vagy? 

A szervezet elegendő tápanyaggal való ellátásának legjobb módja a kiegyensúlyozott étrend, sok gyümölcs és zöldség fogyasztása.

A K₁-vitamin számos, széles körben elérhető élelmiszerben megtalálható, így ezzel nagyon könnyű helyzetben vagyunk. Főként a zöld leveles növények (spenót, saláták, brokkoli, káposzta, uborka, cukkini), a növényi olajok (különösen a szójaolaj) és néhány gyümölcs (kiwi) gondoskodnak a napi szükségleteinkről. Habár a K₂-vitamin –, amelyhez állati eredetű élelmiszerek, sajt, tojás – segítségével juthatunk hozzá, nehezebben elérhető, de van egy jó hírem. A szervezet képes részben átalakítani a K₁-vitamint K₂-vitaminná. Ez azért hasznos, mert egy normál étrendben a K₁-vitamin tízszerese a K₂-vitaminnak. Viszont azért érdemes lehet erre odafigyelni, mert az átalakítási folyamat nem minden esetben hatékony. Az antibiotikum szedése például ezért nem is ajánlott, mert az hozzájárul a K₂-vitamin hiányához.

További vitaminforrások:

K₁-vitamint elsősorban a zöld leveles növényekben találhatunk, mint például a zöldség- és főzelékfélék, a káposzta, a brokkoli, a spenót, a bimbós kel, a paraj, valamint a tej- és tejtermékek. A szervezet számára szükséges K-vitamin mintegy felét K₁-vitamin formájában a táplálékkal készen visszük a szervezetbe, a szükséglet másik fele pedig a bélben megfelelő előanyagokból keletkezik a jótékony hatású bélbaktériumok közreműködésével, ez a K₂-vitamin, viszont ennek nagy részét a szervezetünk nem tudja hasznosítani. Vegyes táplálkozás és egészséges bélflóra esetén a szervezet ellátottsága kielégítő.

A K₂-vitamin egyik legjobb forrása egy japán eredetű étel, a natto. A natto a japán nemzeti ételek egyike. Nyers szójababot jelent, amelyen egy baktériumfaj (bacillus natto) tenyészik. A kifejlett baktérium megpuhítja a babot, egyszersmind egy fura, nyúlós, ragadós szövettel bevonja. 100 gramm natto 1000 μg K₂-vitamin-t tartalmaz. Habár kisebb mennyiségben, mint a natto, de a fermentált sajtok – például a feta, vagy a kéksajtok – is tartalmaznak K₂-vitamint. Egyéb kemény sajtok, például a cheddar, valamint lágyabb sajtok is pótolhatják kisebb mennyiségben a napi vitaminszükségletünket. Jó lehet még a savanyú káposzta.

Így néz ki a natto; forrás: wikipedia

Ha mindennap eszünk kefirt vagy joghurtot, azzal is elő tudjuk segíteni a K-vitamin termelődését.

Kevesebb K-vitamint tartalmazó ételek: tojás, eper.

Kutatások bizonyítják, hogy a legtöbb felnőtt ember elegendő K-vitamint fogyaszt.

A K-vitamin kedvező élettani hatásai    

1. Segítheti a normál véralvadást

A K-vitamin legfontosabb szerepe az, hogy befolyásolja vérünk alvadási képességét, a véralvadáshoz szükséges fehérjék összetapadásának támogatásával. Képzeljük el azt, hogy a testünk valamilyen sérülés miatt vérezni kezd. Ennek hatására –, ha a véralvadási folyamat egészségesen működik – az érpályában lévő egyes véralvadási faktorok aktiválódnak és ezután egymást is aktiválva létrejön egy öngerjesztő folyamat, melynek az eredménye az, hogy elzáródik a vérző nyílás. Ez szervezetünk védekező mechanizmusa a nagy mennyiségű vérveszteség elkerüléséért. Ahhoz, hogy több alvadási faktor is keletkezzen, K-vitaminra van szüksége szervezetünknek. Ennek hiányában ugyanis olyan alvadási faktorok jönnek létre, amelyek nem tudnak a folyamat során aktiválódni, és így nem tudnak részt venni az alvadásban. A véralvadás egészségtelen működése esetén pedig a vérzés ideje megnyúlik, de kialakulhat a vérzékenység állapota is.     

2. Segíthet a csontritkulás megelőzésében

A K-vitamin részt vesz a csontképző folyamatokban is. A D-vitamin segítségével hozzájárul a létfontosságú fehérjék csoportokba való beépüléséhez, s így a csontok képesek lesznek az ásványi anyagok megkötésére. Az egészséges csontokhoz friss, nyersen fogyasztott ételekre van szükség, amelyek ásványi anyagokban gazdagok, így a test azokat hasznosítani tudja. A K₂-vitamin az egyik legfontosabb tápanyag, ami a csontok tömörségét növelheti: bejuttatja a kalciumot és más fontos ásványi anyagokat a csontokba. Különösen időskorban szükséges gondoskodni a megfelelő K-vitamin mennyiségről, mert akkor gyakrabban fordulhat elő csontritkulás.

Több kutatás is bizonyította már a K₂-vitamin csontritkulás elleni segítőkészségét. Japán kutatók megfigyelték azt, hogy a vitamin megfordította a csontvesztést, és csontritkulás esetén még a csonttömeget is növelte. Csökkentette a csigolyatörések előfordulását. A kutatások során kiderült az is, hogy a K₂-vitamin jóval hatékonyabb a csontépítés során, mint a K₁-vitamin.

Az tehát joggal állítható, hogy összefüggés van a kevés K-vitamin-fogyasztás és a csontritkulás között.

3. Fontos szerepe lehet a szív- és érrendszer egészségében

Az érfalakban és más szövetekben felhalmozódó kalcium a szívbetegségek óriási kockázati tényezője. Bármi, ami csökkentheti ezt a kalcium felhalmozódást, segíthet megelőzni a szívbetegségeket. A kutatások során kiderült, hogy a K₂-vitamin az, ami megakadályozza a kalcium lerakódását, és ezzel segít az érfalak meszesedésének megelőzésében, ami a szív- és érrendszeri megbetegedésekhez vezet. A K-vitamin továbbá a vérnyomást is csökkenti, aminek köszönhetően megakadályozza a meszesedést. Ez természetesen az életkorral alakulhat ki, és nem csak a szívbetegséget előzhetjük meg a vitaminnal, de a stroke kockázatát is csökkenthetjük.

Egy korábbi kutatás során, amely 7-10 éven át tartott, kiderült, hogy K₂-vitamint fogyasztó embereknél 52%-kal kevesebb meszesedés történt, és 57%-kal csökkent a szívbetegségek miatti halálozás.

Végeztek egy másik vizsgálatot is, amely során 16 057 nőt figyeltek meg, és közülük azoknak, akik K₂-vitamint fogyasztottak, 9%-kal csökkent a szívbetegség kockázata.

A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a K₁-vitaminnak nincs ilyen pozitív hatása. Amíg a K₂-vitamin rendszeres fogyasztása élelmiszerek útján erősen összefügg a szívbetegségek kockázatának csökkenésével, addig a K₁-vitamin kevésbé hasznosnak tűnik. Viszont azt is érdemes tudni, hogy ezek a vizsgálatok megfigyelés alapján készültek el.             

4. Segíthet a rák megelőzésében

Sajnos, a rák az egyik leggyakoribb halálok a világon. Annak ellenére, hogy a modern orvostudomány számos módszert talált a betegség kezelésére, az új rákos esetek száma továbbra is emelkedik. Éppen ezért a hatékony megelőzési stratégiák megtalálása rendkívül fontos.

Érdekes módon számos tanulmányt végeztek a K-vitamin és bizonyos ráktípusok közötti kapcsolatról.

Két klinikai tanulmány is azt sugallja, hogy a K₁-vitamin csökkenti a májrák kiújulását és több az esély a túlélésre a vitaminnak köszönhetően. 2003-ban 30 májrákban szenvedőből 6-nak stabilizálódott az állapota, 7 beteg állapotán javított a vitamin, míg 15 embernél normalizálódott a vér alvadékonysága. Egy szintén 2003-ban elvégzett kutatás a tüdőrákban szenvedőknél mutatta ki, hogy a K₂-vitaminnal történő kezelés lelassította a rákos sejtek növekedését. Pár évvel később, 2008-ban német kutatók fedezték fel, hogy a K₂-vitamin a prosztatarák ellen is jelentős védelmet biztosít. Azoknál a férfiaknál, akik sok K₂-vitamint fogyasztottak, 50%-kal csökkent a prosztatarák kialakulásának aránya.

A K₂-vitamin a leukémiás sejtekben is képes sejtelhalást előidézni, továbbá serkenti ezen sejtek önpusztítását, tehát rendkívül jótékony hatása van a leukémia kezelésében. Mindazonáltal még több, bizonyítható tanulmányra van szükség ahhoz, hogy bármilyen állítást biztosra ki lehessen jelenteni.

Fentieken kívül vannak még további előnyei annak, ha a megfelelő mennyiségű K-vitamint fogyasztjuk el:

• Sejtnövekedés: A K-vitamin számos feladatot lát el a sejtek életében is: hozzájárul a sejtek termelődéséhez, növekedéséhez, de még sejtjeink vándorlásában, további új sejtek létrejöttében is segít.
• Jó a memóriára: Állítólag a megfelelő K-vitamin fogyasztás rendkívüli hatással van az idős emberek memóriájának javítására. Egy tanulmányban 70 év feletti embereket vizsgáltak, és akiknek több K₁-vitamint mutatott ki a vérében az eredmény, azok jobb memóriateljesítménnyel rendelkeztek.
• Javíthatja a fogak egészségét, bár erre nincs bizonyított vizsgálati eredmény. Az ezzel kapcsolatos kísérleteket ugyanis nem embereken, hanem állatokon hajtották végre. Ezek alapján csak feltételezik, hogy a vitamin hatással van a fogak egészségére, emberek esetében is. Jelenleg viszont azok az emberi kísérletek még hiányoznak, amelyek kimutatták volna a vitamin előnyeit ezen a területen is.

Forrás:

wikipedia

healthline.com

medicalnewstoday.com

webmd.com