Mennyire tartod szigorúan az étkezési szokásaidat? Míg egyesek azt esznek, amit akarnak, és akkor, amikor ők azt akarják, addig egyre többen vannak olyanok is, akiknek életét – még étrendjük területén is – a szabályok határozzák meg. E köré építik fel az egész menetrendet, s ha véletlenül nem tudják tartani, akkor magukat okolják. 

A Londonban élő és dolgozó Dr Megan Rossi orvos és táplálkozási szakértő erre a problémára hívta fel a figyelmet. Kétségbeesésünkben olyan véleményeket is elhiszünk, melyeknek semmi alapja nincs. Dr Rossi szerint vannak olyan fogyókúrás szabályok, amelyeket teljesen feleslegesen tartunk be, mert egyrészt semmi bizonyíték arra, hogy valóban így kell ezt csinálni, másrészt nem érdemes foglalkozni velük. Vegyük például azt a hitet – a szakértő szerint tévhitet –, hogy a gyümölcsöt csak reggel szabad enni, éhgyomorra, mert különben lassítja az emésztést. Ennek viszont nincsen tudományos alapja, nem bizonyított kijelentés. S ez csak egy példa a sok közül. Dr Rossi szerint az étkezések számunkra akkor is egészséget eredményeznek, és boldoggá tesznek bennünket, ha figyelmen kívül hagyjuk azokat a szabályokat, amiket mindenki „mantraként” hirdet.

Ő itt Dr Megan Rossi, forrás: dailymail.co.uk

Nézzük meg Dr Megan Rossi szerint mely szabályok azok, amiket teljesen feleslegesen tartunk be.

1. Várj az ivással!

Ezt talán már gyermekként hoztuk magunkkal a felnőttkorunkba is, amikor szüleink nem engedték, hogy étkezések alatt igyunk valami folyadékot, mert azzal jóllakunk és nem eszünk eleget. Ez a kijelentés már szabályként költözött be az otthonokba, úgy tartják a legtöbben, hogy az étel elfogyasztása és az ivás között legalább 30 perces szünetet kell tartani. Állítólag, ha étkezés közben vizet iszunk, akkor az felhígítja az emésztőenzimjeinket.

De a testünk sokkal okosabb ennél. A gyomrunkban ugyanis érzékelők találhatók, amelyek biztosítják, hogy pont annyi enzim termelődjön, amennyi az étel megemésztéséhez szükséges.

A víz ivása – étkezés közben – azért is jó ötlet, mert ha túl gyorsan eszünk, akkor több ételt fogunk elfogyasztani, mint amennyi szükséges, így a túlevés állapotával nézünk szembe. A víz pedig valamennyire ezt megállítja.

2. Le a szénhidráttal!

Vegetáriánusként én is tisztában vagyok azzal, hogy a szervezetnek mindenre szüksége van. Nem csak a fehérjére, de szénhidrátokra, keményítőre, gyümölcsre és másra is. Ha valamit megvonunk a szervezetünktől, akkor azt pótolni kell, mert különben hiánybetegségek lépnek fel. Így egyáltalán nem értek azzal egyet, hogy csak ezt szabad enni, vagy csak azt szabad enni.

A szénhidrátok rossz hírnevet szereztek maguknak, a vércukorszint megemelkedéséért és a súly gyarapodásáért is őket okolják. De a megoldás nem az, amit sokan csinálnak, hogy teljesen kiiktatják őket az étrendjükből. Hiszen a jó minőségű szénhidrátok – például a zab – értékes kiegészítői az étrendnek. Hasznos mennyiségű rostot biztosítanak (napi 30 g-ra van szükségünk), és kiiktatásuk negatív hatással lehet a rostot táplálékforrásként használó bélflóránkra. 2019-ben az amerikai Tufts Egyetem végzett is ezzel kapcsolatban egy kutatást, és kiderült, hogy a teljes kiőrlésű gabonák elfogyasztása csökkenti a súlygyarapodás kockázatát. Az eredmény több mint 130 ezer résztvevő bevonásával készült tanulmányokon alapult, ami elég meggyőző bizonyítékot jelent.

Itt inkább arról van szó, hogy a különböző szénhidrát-típusok közül melyiket választod. A szakértő tanácsa az, hogy mondj nemet, ha lehetséges a fehér kenyerekre, süteményekre, és kekszekre, de a teljes kiőrlésű gabonákat, így quinoát és rozst, vagy a hüvelyeseket, például csicseriborsót és lencsét, valamint más növényi alapú szénhidrátokat is nyugodtan fogyaszthatsz.

3. S mi a baj a gyümölccsel?

Úgy tűnik, a legtöbb ember elfogadta azt, hogy a gyümölcs nagy cukorforrás, ezért nem fogyasztható az egészséges táplálkozás során. De kutatások szerint ennek épp az ellenkezője igaz.

A gyümölcs tele van rosttal, vitaminokkal és fitokemikáliákkal, amelyek olyan növényi alapú vegyületek, amik jótékony hatással bírnak bélflóránk egyensúlyára, és ennek köszönhető jó hangulatunk is. (A fitokemikáliák a növényekben található bioaktív vegyületek, amelyek az adott élelmiszerekben speciális védőhatást fejtenek ki, természetesen az élelmiszer egyéb komponenseivel való kölcsönhatásban. A legismertebb fitokemikáliák a flavonoidok, a glükozinolátok és a fitoösztrogének.) Egy Ausztráliában végzett, korábbi tanulmányból kiderült, hogy akik kevesebb gyümölcsöt fogyasztanak, azok hajlamosabbak lesznek a depresszióra.

A másik, amit érdemes tudni a friss gyümölcsökről, hogy a cukor a rosttal van egy térben, így a rostnak köszönhetően nem fog a vércukorszint emelkedni. Ez nem mondható el a gyümölcslevekről, amelyekben nincs meg ez a rost.

Naponta legalább két – különböző – gyümölcs fogyasztása nemcsak megengedett, de szinte kötelező is, mert minél változatosabb a gyümölcsbevitel, annál több fitokemikália jut a szervezetbe, és ettől boldogságérzetünk lesz, mivel ahogy említettem, ez a vegyület felel a jó hangulatért.

4. Semmi feldolgozott élelmiszer!!!

Minden olyan élelmiszert, amely sok összetevőből áll – legtöbb esetben olyanokból is, amelyekről sosem hallottunk – kerülni kell. Hiszen mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy a feldolgozott élelmiszerek sok zsír-, só-, cukor- és egyéb adalékanyagokat tartalmaznak, és ezek alacsony rosttartalmuk miatt túlzott evésre ösztönöznek, így pedig az egészségünket befolyásolják.

De a jó hír az, hogy azért vannak olyan élelmiszerek, amelyek bár feldolgozva kerülnek forgalomba, mégis bátran fogyaszthatók. Nem is tehetnénk meg azt életünk minden pillanatában, hogy teljesen kihagyjuk a feldolgozott élelmiszereket a bevásárolólistánkról, már csak azért sem, mert mozgalmas életünk nem teszi lehetővé, hogy mindent a semmiből készítsünk el. Ráadásul, van egy másik kis probléma: sokan már a görög joghurtot is feldolgozottnak tekintik, hiszen a termék eredeti receptjét folyamatosan változtatják.

Így tehát nyugodtan vásárolhatunk néha-néha olyan terméket, amelyek feldolgozottak, csak arra ügyeljünk, hogy a címkén található összetevők listáján lévő első négy helyen álló dolgot ismerjük. Ezeket tartalmazza ugyanis legnagyobbrészt a termék, így lehetőleg azok ne adalékanyagok, vagy ismeretlen anyagok legyenek.

5. Ragaszkodj a friss termékekhez

A konzerv, vagy fagyasztott élelmiszerek néha több tápanyagot tartalmaznak, mint a polcokon álló, vagy a hűtőszekrény belsejében felejtett „friss” termékek. Az amerikai Pennsylvania Állami Egyetem egyik tanulmányából kiderült, hogy a friss spenót a folsav (B-vitamin, M-vitamin) közel felét elvesztette nyolc nap hűtőszekrényben tartás után.

Tény, a fagyasztott zöldségek elveszítik tápanyagaik egy részét, amikor fagyasztás előtt hőkezelik őket, mint ahogy hasonlóképpen csökken a tápanyagok mennyisége, ha a zöldségeket befőzés során felmelegítik, de még így is marad bőven a szükséges tápanyagokból. A szakértő elárulta, hogy nála bizony a konzervparadicsom, a feketebab és a csicseriborsó a polca lakói. Véleménye szerint konzerv, vagy fagyasztott élelmiszerek használatával költséghatékonyabban és kisebb pazarlással építünk be több zöldséget az étrendünkbe.

6. Csak a házilag készült étel jó

Nyilván az a legjobb, ha otthon készítünk egy rakott kelt például, és nem a készételt vásároljuk meg. De egyáltalán nem biztos, hogy az otthon főzött, sütött étel egészségesebb, mint egy boltban vásárolt termék. Ez például a kekszeknél főleg igaz.

Egy 50 százalék vajat és 30 százalék cukrot tartalmazó házi keksz vitathatatlanul egészségtelenebb egy ember számára, mint egy 40 százalék zabból készült, tömegesen előállított keksz. A szakértő úgy véli, egyáltalán nem biztos, hogy ami a konyhádból kikerül, az egészségesebb a boltban kaphatónál.

7. Számoljuk a kalóriákat

Valószínűleg ez az a szabály, amiben a legtöbb ember hisz, és úgy követi, mintha valami szentírásban lenne leírva – legalábbis diéta ideje alatt. Dr Rossi szerint érdemes figyelmen kívül hagyni ezt a kötelezőnek vélt szabályt.

Először is: a címkéken szereplő meghatározott kalória egyáltalán nem biztos, hogy pontos. Ugyanis laboratóriumi eredményeken alapul, és nem azon, hogy mi is történik valójában a szervezetben a termék elfogyasztásakor.

Másodszor pedig, nem minden kalória egyenlő, ha alapul vesszük az emésztést is. Egy jóval korábban, 2010-ben készült tanulmány például elmagyarázza, hogy egy feldolgozott élelmiszerből készült ebéd megemésztése után közel 50 százalékkal kevesebb kalóriát használt fel a szervezet, mint egy teljes értékű étel (azaz zöldség, dió és teljes kiőrlésű gabonák) elfogyasztásakor.

A szakértő tanácsa inkább az, hogy kalóriák számolgatása helyett olyan étrendet állítsunk össze, amiben sok zöldség és növényi alapú termék is szerepel, nem százszázalékosan feldolgozott formában, ügyelve arra, hogy többnyire olyan élelmiszereket használjunk, ami nem segíti elő a súlygyarapodást.

Forrás:

dailymail.co.uk

Képek: pixabay